1. Nagyobb és drágább állam. Orbán Viktor tavasszal még egy kisebb és olcsóbb állam ígéretével kampányolt, az új kormány mégis nagyobb és többe kerül a magyar embereknek, mint a Bajnai-adminisztráció.
2. „Offshore lovagok” a kormányban. Bár e kifejezéssel először Orbán Viktor illette ellenfeleit, hamar kiderült, hogy épp az ő „forradalmi bizottsága” rejt ilyeneket. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter vagy Gál András Levente államtitkár tudna erről mesélni.
3. Két brüsszeli pofon Orbán Viktornak. Orbán Viktor tavasszal még a hiánycél elengedéséről beszélt, ám gyorsan észhez tért, miután hazatért első brüsszeli útjáról és immár a Bajnai- kormány által kitűzött célra tart.
4. A nemzetközi piacok bizalmának eljátszása. A kormánynak – rögtön a beiktatása után - nem egész két nap alatt sikerült tönkretennie az ország és a Bajnai-kormány egyéves munkáját. Orbán Viktor tavasszal még a gazdaság talpra állításáról beszélt, ám hamar sikerült lenulláznia az erre való esélyt.
5. Pálinkafőzés legalizálása. A kormány döntése nyolcmilliárd forint mínuszt jelent a költségvetésben, egészségügyi kockázatokat rejt, mert ellenőrizhetetlenné teszi a rendszert. Mellesleg szó szerint „kiüti” a legális pálinkapiaci szereplőket. Ez volna a kormány által beharangozott nemzeti hungarikumok kiemelt bánásmódban való részesítése?
6. Papcsák Ferenc elszámoltatásért felelős kormánybiztos. Orbán Viktor tavasszal még törvényes elszámoltatást ígért, ehhez képest azt az embert uszította politikai ellenfeleire, aki maga jogszerűtlen dolgokat tesz. Egy ízben okirathamisításba keveredett, ügyvédi irodája pedig tömegesen fogadott el gyanús megbízásokat a fideszes megyei önkormányzatoktól.
7. Csalódott vállalkozók. Bár az üzleti élet szereplői nagyon várták a –nekik is – szép szavakat duruzsoló Orbán Viktort, hamar rá kellett jönniük, hogy a nagy vezér nemcsak a pedagógusok vagy az gészségügyi dolgozók átverésében jó. A vállalkozók érdekképviseletével utoljára a Bajnai-kormány egyeztetett, még május 7-én…
8. Egészpályás letámadás a sajtó ellen. A médiaalkotmány szájkosarat tesz a független közszolgálati médiára, a fideszes Szalai Annamária kilenc évre szóló kinevezése a Nemzeti Hírközlési Hatóság élére még egy jól fejlett közép-ázsiai autokráciában is kiverné a biztosítékot.
9. Nyilatkozzon az is, aki nem akar. A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatának kötelező kifüggesztetése a közhivatalokban a legsötétebb pártállami időket idézi. A döntéssel a kormány az elmúlt húsz évben példátlan beavatkozást hajtott végre a közhivatalok életébe.
10. Üresjárat milliárdokért. Az elavult és bizonyíthatóan kihasználatlan vasúti szárnyvonalak újranyitásával a kormány populista és pazarló módon szórja az adófizető magyar emberek pénzét.
11. Becsületes dolgozók ezrei az utcán. Tisztességesen közalkalmazottak indoklás nélküli és tömeges elbocsátása.
12. Parlamentarizmus megcsúfolása I.
Egyéni képviselői indítványokkal való kormányzás a kormány megalakulása után másfél hónappal, azért, mert így nincs törvényi kötelezettség az rdekképviseletekkel való konzultációra.
13. Parlamentarizmus megcsúfolása II.
Előterjesztési hibák, magyartalanságok, gyakran néhány nap alatt áterőltetett törvényjavaslatok a Parlamentben, köszönhetően a kormánytöbbség fülkeforradalmi lázának.
14. Tréfát nem ismerő intézkedések. Hoffmann Rózsa helyreigazít egy vicclapot.
15. Időutazás a Horthy-korszakba. A 30-as 40-es évek hagyományainak visszacsempészése a honvédség életébe.
16. A demokrácia arculcsapása I. Az elmúlt nyolc év gyakorlatával szemben ismét titkosak a kormányülések.
17. Szórakozás, kormányzás helyett. Orbán Viktor az EU-IMF tárgyalás helyett inkább focimeccsre utazott.
18. Sikerrel ostromolt jogállami fellegvárak. A joghoz mit sem konyító fideszes Stumpf Istvánból alkotmánybíró lett, de temérdek más, független állami intézmény vezetése is fideszes pártkatonákkal van tele.
19. Zsíros megbízások a haveroknak. I.
Az állami cégek épületeit Orbán Viktor személyes közbenjárására Pintér Sándor belügyminiszter volt cége őrzi.
20. A demokrácia arculcsapása. Az elmúlt két évtized legkirekesztőbb politikusa, a fideszes Kövér László az Országgyűlés elnöke lett.
21. Adócsökkentés helyett adóemelés. Orbán Viktor tavasszal azonnali nagyarányú adócsökkentést ígért. Ezzel szemben az új kormány adóintézkedései összességében növelik az összes beszedett adót. Ráadásul miközben a munkabért terhelő járulékcsökkentésről szónokoltak, most mégis a vállalatok nyereségadóját csökkentették.
22. Zsíros megbízások a haveroknak II.
Az Orbán-kormány egyik első intézkedése volt, hogy a Földművelésügyi Minisztériumban létrehozott egy teljesen felesleges birtokpolitikai tanácsot, amelybe aztán saját embereit ültette, fejenként havi 750 ezer forintért.
23. Szégyenlista Hódmezővásárhelyen. Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester,
Fidesz-frakcióvezető bevallottan jogellenesen listázza a neki nem tetsző szegény embereket.
24. Politikai vezetők vastagodó bukszája. Az Orbán-kormány miniszterei jóval többet tesznek zsebre, mint az előző vezetés tagjai.
25. Pártkatona a Sándor-palotában. Schmitt Pál már köztársasági elnökként megjelent egy
kormányülésen, egyértelműsítve, hogy az ország – legalábbis egy időre – búcsút inthet a fékek és ellensúlyok húsz éves alapintézményének.
26. Fideszhez „méltó” cselekvési terv. Schmitt Pál elsőként azt a törvényjavaslatot írta alá, amely a saját juttatásainak emeléséről szólt.
27. Pálfordulás. Orbán Viktor és „forradalmi bizottsága” ellenzékben még hevesen ellenezte a Déli Áramlatot, kormányra kerülvén azonban már kiállt az „orosz vezeték” mellett.
28. Arrogáns külpolitika. A Visegrádi négyek találkozóján Orbán Viktor protokollt sértett. Ez volna a kifinomult, polgári magatartás?
29. A magyar pártok megfelezése a szlovák parlamentben. A kormányt nem érdekelte a szlovákiai magyarok véleménye a kettős állampolgársági törvény elfogadásának időpontjáról, az eredmény: az MKP kihullott a szlovák törvényhozásból.
30. Alkotmány, saját felhasználásra I.
„Lex Borkai” – rendőrök, hivatásos katonák leszerelésük után három évig nem indulhatnak választásokon. Törvény, Győr fideszes polgármesterére szabva.
31. Beléptetés súlytalan, kiléptetés igaztalan. Versenyvizsga és teljesítményértékelés megszüntetése a közszférában.
32. Bányabezárás. Az utolsó hazai bánya a kormánynak hála az év végén végleg bezár. A márkushegyi kőszénfejtő árnyékában több mint 3000 utcára került ember, meg egy kérdés marad: ez volna az Orbán Viktor által beharangozott patrióta gazdaságpolitika?
33. Elvonások a rendőrségtől. Az Orbán-kormány egyik első intézkedéseként 1,2 milliárd forintot vont el a rendőrségtől, 109 milliót a polgárőrségektől és további 682 millió forintot egyéb közbiztonsági feladatoktól. Eközben még az árvíz elleni védekezés rendőrségnél jelentkező költségeit sem térítette meg maradéktalanul.
34. Becsapott és megalázott pedagógusok. Elmaradt az azonnali bérnövelés az oktatásban, pedig Orbán Viktor megígérte. Helyette Hoffmann Rózsa „bohóckodását” hallgathatták.
35. Becsapott egészségügyi dolgozók. Elmaradt az azonnali bérnövelés az egészségügyben, pedig Orbán Viktor megígérte…
36. Elvonások a kultúra területéről. Az alternatív színházak politikai alapú ellehetetlenítése.
37. Faképnél hagyott érdekvédők. Orbán Viktor az elmúlt hónapokban sűrűbben találkozott Ronald Lauderrel, mint a magyar dolgozókat képviselő szakszervezetekkel. Pedig a kampányban megígérte, egyetlen döntést sem hoz úgy, hogy azt nem tárgyalja meg az érdekképviseletekkel.
38. Antidemokratikus törvényalkotás. Átgondolatlan, előkészítetlen törvények futószalagon történő benyújtása, a Parlament egyszerű törvénygyárrá silányítása, immár a legcsekélyebb belső kontroll nélkül.
39. Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetése. Mi lesz a betegek jogvédelmével?
40. Szisztematikus és folyamatos tisztogatás az államigazgatásban. Mind a 100 oldal kevés lenne a szakmailag fedhetetlen, mégis elbocsátott közhivatalnokok felsorolására.
41. Hende Csaba hentesmunkája. A Honvédelmi Minisztérium vezetésével megbízott Hende Csaba a teljes vezérkar lefejezésével kezdte működését. Ilyesmit utoljára Sztálin művelt. Szerencse, hogy nincs világháború…
42. Pártkatona az Állami Számvevőszéknél. Orbán Viktor Domokos Lászlót, a Fidesz parlamenti képviselőjét (!) ültette be a legfontosabb független állami ellenőrző szervezet elnöki székébe.
43. Gyerekek a börtönökben. A kormány tényleg azt hiszi, hogy a kiskorúak elzárhatósága
önmagában gyógyírt jelent a közbiztonsági problémákra, és nyers erővel, pusztán rendészeti
eszközökkel megoldhatók a társadalmi konfliktusok?
44. Bezárt börtönök újranyitása. Mi lesz azokkal a családokkal, amelyeknek a családfője néhány hétre, esetleg hónapra hűvösre kerül? Alighanem ugyanaz a megélhetési bűnözés marad nekik, mint amit az apa művelt, ha nem akarnak éhen halni. Nyilván végig van ez is gondolva.
45. Alkotmány, saját felhasználásra II. Alkotmánybíróság tagjait jelölő bizottság összetételének megváltoztatása. A kormány a nemzeti együttműködés jegyében Fidesz- pártkatonákkal jelölteti az Alkotmánybíróság tagjait.
46. Törvénymódosítások visszamenőleges hatállyal. Bejelentett intézkedések, melyek mögött azonban máig nincs jogszabályi háttér.
47. Faképnél hagyott ellenzék. A kormány a Parlamentben tömegével söpörte le az ellenzéki indítványokat. Ennyit a nemzeti együttműködésről.
48. Hamvába holt új költségvetés. Orbán Viktor még a kampány hajrájában is új költségvetést ígért az országnak.
49. MFB-kommandó az állami cégeknél. A kormányutasítására „fekete sereg” lepte el az állami cégeket, a módszer a legsötétebb pártállami időket idézte.
50. A fogyatékkal élők megcsúfolása. Orbán Viktor, bár a kampányban még a fogyatékkal élőkkel szembeni kiemelt figyelmet ígért, az Országgyűlési Irodaház előtt nem egyszer a mozgássérülteknek fenntartott parkolót használta.
51. Szelektív nemzetpolitika. Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes erdélyi látogatása során kénye-kedve szerint válogatott a felkeresendő magyar szervezetek között.
52. Elmaradt nemzeti konzultációk. Orbán Viktor a választás utáni napon nemzeti konzultációt ígért öt nagy nemzeti ügybe a következő hetekre. Nemzeti konzultáció mindeddig csak a közbiztonság, illetve a gazdaság témakörében történt.
53. Hiányzó energiastratégia. Bár állítása szerint jó ideje készült a kormányzásra Orbán Viktor, a kormány a mai napig nem állt elő értékelhető energiaügyi stratégiájával.
54. Terrorelhárító Központ felállítása. Az Orbán Viktor és Schmitt Pál személyes testőrségének szerepére hivatott központ felállítására 10 milliárd forintot költött a kabinet. Ebből 2000 rendőrt lehetne azonnal állományba helyezni országszerte.
55. Demokrácia arculcsapása. II.
A kormány, erőfölényével visszaélve Fidesz-kaptafára igazította választójogi törvényt.
56. Szórakozás, kormányzás helyett II. Orbán Viktor Angela Merkel német kancellár helyett inkább a bolgár tengerpartot és a sopszka salátát választotta.
57. Árvízhelyzet kezelése. Fennakadások a helyreállításban, támogatások csúszása.
58. Rendetlenség két hét alatt. Valódi munka helyett a Fidesz-kormány tevékenységét a „két héten belül helyreállítjuk a közbiztonságot” showműsorral kezdte meg. Ma már senki számára nem kérdés, hogy ez az akció is csupán blöff volt.
59. Három csapás törvény elfogadása. A közbiztonság javítása terén eredményeket csak olyan, egymással összefüggő intézkedések sorozatától remélhetünk, ami több ponton képes egyidejűleg beavatkozni azokba a folyamatokba és rendszerekbe, amelyek a biztonságérzetet meghatározzák.
60. Buktatás visszaállítása az alsó tagozatosoknál. Irány a középkor: a Fidesz-KDNP kormány továbbra is a gyermekek megalázásában látja az eredményes oktatás eszközét.
61. Alkotmány saját felhasználásra III.
Azzal, hogy a kormány lehetővé tette, hogy ősztől külsős alpolgármesterek is beülhessenek az önkormányzatokba, a helyhatóságokban is szabad utat adott az illegitim pártkatonáknak.
62. Titkárok az ítélőszékekben. A kormány döntése értelmében bírósági titkárok is eljárhatnak szabálysértési ügyekben. Honnét kívánja a kormány előteremteni a tulajdon elleni szabálysértések bírósági hatáskörbe való helyezése miatt felmerülő forrásokat felhasználásra.
63. Az Országos kormánynak „hála”, ezután minden választás előtt le lehet cserélni. Íme a fideszhű választási bizottság receptje az őszi választásra.
64. Az új Ptk. visszavonása. A magyar polgári jogot nagy veszteség éri az új Ptk. elsüllyesztésével. A kormány ezzel a húzásával több éves, civilekkel közös előkészítő munkát vágott sutba.
65. Szakember helyett pártkatona a Gazdasági Versenyhivatal élén. Juhász Miklós óbudai ügyvéd „szakmai előéletéről” összesen annyit tudni, hogy több Fidesz-közeli cégben is feltűnt korábban. A GVH új vezetőjének mindössze annyi köze van a versenyjoghoz, hogy korábban az ő cégét is elmarasztalta a GVH.
66. Trükközés a törvényekkel. Lezsák Sándor parlamenti alelnök hetekig halogatta a nyári ülésszak zárónapján elfogadott törvényjavaslatok megküldését a Sándor-palotába. Azért, hogy az alkotmányellenes törvényeket már ne Sólyom László, hanem a fideszhű Schmitt Pál ellenjegyezhesse.
67. Elmaradt a munkahelyteremtő intézkedések. Hogy lesz így egymillió új munkahely?
68. Veszélyben az eredményes EU-elnökség. Három és fél hónappal Magyarország soros elnökségének kezdete előtt a kormány minden ok nélkül kirúgta hazánk állandó brüsszeli megbízottját.
69. Nyugdíjellenes intézkedések. A kormány a nyugdíjak infláció mértékével való emelésével üzente meg az idős magyar embereknek: sok jóra ne számítsanak a következő években.
70. Látványosnak tűnő társasági adócsökkentés, papíron. A 10 százalékos társasági adót olyan cégek számára tették most elérhetővé, amelyek többsége veszteségesen működik, tehát már most sem fizet társasági adót.
71. Lehetőség az adóelkerülésre. Az ÁFA-mentes alapítványi adományozás nagyságrendekkel megkönnyíti az adóelkerülést.
72. Leálló uniós pályáztatás. A kormány a források átrendezésével nehezíti az elnyert projektek finanszírozását, a további pályáztatást. Az újratervezés során már beiktatott projektek sokasága kerülhet a kukába, mert a kormány megszünteti azt a konstrukciót, amire létrejöttek.
73. Elaprózott fejlesztéspolitika. Az Új Széchenyi Terv nem célokhoz, hanem elvárásokhoz akar igazodni, szemben az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel, amely az ország speciális adottságaihoz igazította a forráselosztást.
74. Leárnyékolt igazgatási bérek. Miközben az átlátható, a piaci bérekkel közel versenyképes bérezési rendszert felszámolta és korlátozta a kormány, a politikai kinevezéseket – vagyis a haverok jtőernyőzését – megkönnyítette. Ráadásként a szakemberek kevesebbet, a haverok többet keresnek majd.
75. Különadó a 60 napon túli végkielégítésekre. A kormány ezzel a döntésével a gyereket is kiöntötte a fürdővízzel együtt. 98 százalékos különadó az iskolaigazgatókat, a főorvosokat, a közösséget szolgáló intézmények vezetőit rövidíti meg igazán. Egy élet munkáját egy tollvonással sarcolta meg a kormány, ráadásul minden bizonnyal alkotmányellenesen.
76. Kontraszelektív döntések. A havi kétmilliós bruttó bérplafon bevezetése a kontraszelekció intézményesülésének díszpéldánya: a közcégek vezetői többé nem kaphatnak versenyképes bért, vagyis csak gyengébb szakemberek vállalják majd a munkájukat.
77. Igazságtalan fizetéscsökkentés. szükségszerűen lenyomja az állami szektor bértömegét. Vagyis minden dolgozó, az igazgatótól a portásig kevesebbet keres a kormánynak köszönhetően.
78. Igazságtalan adórendszer bevezetése. Az egykulcsos, 16 százalékos adó bevezetésével a gazdagoknál több, a szegényeknél kevesebb pénz marad. Ez Orbán Viktor igazsága: 300.000 minimálbéres jár rosszabbul.
79. Adókedvezmények eltörlése .
A kormány eltörölte tandíj adókedvezményét, ezzel megszünt az állami ösztönzés a tanulásra. A közintézményeknél bevezetett kétmilliós bérplafon eltörlése
80. A kormány adókedvezményeit, beleértve a lakás-, és nyugdíjelőtakarékosságot is. Így amellett, hogy a pillanatnyi jövedelem teljes felélését támogatja, nem ösztönzi a belföldi megtakarításokat, vagyis tovább erősíti hazánk külföldi tőkefüggőségét.
81. Bércsökkentés a közszférában. 15 százalékos bércsökkentés minden egyes közszolgának, vagy minden hatodik dolgozó kirúgása. Ez a kérdés, lehet választani…
82. Álságos beszerzési stop a közszférában. A beszerzések központi leállításával a kormányzati beszállítások alacsonyabb, miniszteriális és államtitkári szinten történtek. Vagyis egyben nem fizetett ki nagy összeget a kormány, de egyenként minden államtitkár megvette vagy kibérelte a saját autóját.
83. Devizahitelesek a pácban. A válság által nehéz helyzetbe sodródott devizahiteleseket a kormány dilettáns gazdaságpolitikája, mellébeszélése tovább fojtogatta. A Fidesz-kormány századik napján történelmi csúcson a frank és az euró/forint árfolyam is az egekben.
84. A fogyasztóvédelem leépítése. Továbbra sem látható, milyen irányba kívánja terelni a fogyasztóvédelmi politikát a kormány, ugyanis a kormánytagok közül az elmúlt 100 napban senki nem beszélt a fogyasztóvédelemről. Emiatt a júniusban kezdődött szokásos fogyasztóvédelmi ellenőrzésekről gyakorlatilag semmit nem tudni.
85. Álságos közüzemidíj-moratórium. A kormány moratóriumot hirdetett, majd bejelentette, tulajdonképpen nem illetékes az ügyben. A fekete levest minden bizonnyal az október 3-i választás utánra tartogatja.
86. A cselédmunka adómentessége. A ház körüli szolgáltatásokat vállalók most már jog szerint is cselédek. Nem jár nekik nyugellátás, egészségügyi hozzájárulás, egy sms-el el vannak intézve, és már csusszanhat is a zsebekbe a fekete pénz. Egyszer már magunk mögött hagytuk a feudalizmust, a kormány azonban az elmúlt 100 napban újratervezte.
87. Enerigahatékonytalanság a köbön. A kampányban még Zöld Bankról, megújuló energiaprojektekről beszélt a Fidesz. Ehhez képest a távhőárak emelkedtek, zöld projekteknek színét se látni, miközben az elmúlt években sikerrel futtatott Panel Program keretében továbbra is sorra újulnak meg a társasházak.
88. Leárnyékolt állam. Az MFB Zrt. alá suvasztott állami cégek átláthatósága egy csapásra megszűnt. Ma már csak a fideszes haverok tudják, mi történik a közcégeknél.
89. Kínos harcra csúnya kudarc. A kormány ostoba háborúja és köntörfalazó taktikája az Európai Unióval és az IMF-fel szemben a havi törlesztőrészletek dinamikus növekedésében csapódott le.
90. A BKV ellehetetlenítése. A kormány önkényesen megvonta a BKV-nak a Bajnai-kormány által odaígért rendkívüli támogatást, veszélybe sodorva vele egy másfél-két milliós világváros közlekedését.
90. Integrált oktatás felszámolása. A kormány nem titkoltan a cigány gyerekek elkülönített nevelését támogatja a közoktatásban. Ennek eredményeként mára az ország számos településén megindult a leghátrányosabb helyzetű cigány tanulók szegregált oktatása, ami óriási visszalépést jelent az elmúlt évek befogadó gyakorlatához képest.
92. Eladósított önkormányzatok. Az önkormányzatok adósságállománya a kormány elmúlt 100 napos tevékenységének „hála” mostanra 1100 milliárd forintra növekedett.
93. Politika az iskolákban. „Az iskolákba nem lehet bevinni a politikát” – mondta tavasszal a Fidesz. Ezzel szemben a kormányzó Fidesz az ország számos településén a tanévnyitókon kezdte meg az őszi kampányát.
94. Kilakoltatási bomba ketyegtetése. Továbbra is halogatja a kormány a lakáshiteleseket segítő Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozását, így komoly a veszély, hogy jövő tavasszal százezer család kerülhet utcára.
95. Arcátlan személyi döntések. Orbán Viktor fogyatékossági ügyi miniszteri biztost csinált Bernáth Ildikó fideszes képviselőből. Vajon miféle szolidaritás várható attól, aki korábban több kisebbség ellen is éles kirohanással élt?
96. A Jobbik-ész gyászos diadala. A kormány az elmúlt 100 napban leginkább azzal volt elfoglalva, hogyan fogja ki a szelet a szélsőjobboldali Jobbik Árpádsávos vitorlájából. Jó példa erre a kiskorúak leültethetőségéről, vagy a börtönök újranyitásáról szóló intézkedése.
97. Kettős beszéd a kormánykommunikációban. A kormány tagjai az elmúlt 100 nap során
maradéktalanul elsajátították Orbán Viktor sikerreceptjét, vagyis elhitték, hogy másként kommunikálhatnak a hazai és másként a külföldi közvéleménynek. A kettős beszéd azonban az internet korában egyetlen komoly nemzetközi tekintélyt sem téveszt meg, ezt az egyre nehezebb helyzetbe sodort devizahitelesek a saját bőrükön érzik.
98. Cserbenhagyott agrárium. A kormány a mai napig adós a mezőgazdaságra és a vidékre jutó kifizetésekkel, ezzel veszélyezteti a mezőgazdasági termelők amúgy is nehéz megélhetését.
99. Személyi kultuszépítés sportszerűtlen eszközökkel. Orbán Viktor – pártállami időket idézve – sportsikerekkel igyekszik növelni személyes népszerűségét. A sport támogatása önmagában üdvözlendő, az azonban nincs jól, hogy a kormányfő a futballválogatott mérkőzése előtt vetített egyórás interjú keretében kíván befurakodni az emberek mindennapjaiba. Úgy tűnik, Orbán Viktor a focinál már csak önmagát szereti jobban.
100. Durva támadások a jegybank ellen. Az elmúlt 100 napban az Európai Uniónak többször figyelmeztetnie kellett a kormányt, mert az durván beavatkozott az Európa szerte a kormányoktól független nemzeti bank belügyeibe.
