Az elmúlt hetekben sok mindent lehetett hallani arról, hogy mit akar és mit nem akar tenni a Fidesz a nyugdíjakkal kormányra kerülése esetén. Nem csoda, ha az ember fia már teljesen összezavarodott. Ezért, jelen posztunknak az a célja, hogy dokumentumok segítségével bemutassa, mit is tervez valójában a Fidesz a nyugdíjasokkal, és hogy miként kapcsolódik mindez Tarnai Richárdhoz.
Tarnai Richárd és Harrach Péter: Véletlenül nem az új KDNP-s nyugdíj-modell tervezetüket beszélik meg?
Az egész ügy Varga Mihály, a Fidesz pénzügyminiszter-jelöltjének pár mondatával kezdődött, amelyeket a Figyelőnek adott interjújában mondott:
„A Fidesznek az az álláspontja, hogy a nyugdíjakat hozzá kell igazítani a gazdaság állapotához, életképességéhez, és abból fizessük a nyugdíjat, amit erre a célra félretettünk”
„Most mi történik? Évente 500 milliárd forintot teszünk át a nyugdíjkasszába adófizetői pénzekből vagy külföldi hitelekből” (...) „Ezt a gyakorlatot meg kell szüntetni, és szorosabb kapcsolatot kell teremteni a gazdaság állapota és a nyugdíjak között.”
Amint arra Varga Mihály is utalt, a magyar állam jelen pillanatban több nyugdíjat fizet ki, mint amennyi járulék befolyik a nyugdíjkasszába. A különbözetet a költségvetés egyéb forrásaiból kipótolva azonban lehetőség van a jelenlegi modell fenntartására. A Fidesz viszont pont ezt a gyakorlatot akarja megszüntetni, ami egyet jelentene azzal, hogy éves szinten mintegy 500 millió forinttal kevesebb jutna nyugdíjakra, ami egyet jelentene azzal, hogy 15-20%-kal csökkenést jelentene.
A nyugdíjak megnyirbálása nem most először merült fel fideszes berkekben. Bár, igyekeznek letagadni, de Orbán Viktor 2008. májusában egy rendezvényen a nyugdíjak befagyasztásáról beszélt, 2007-ben pedig a KDNP a Fidesz támogatásával egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely a gyakorlatban az úgynevezett „svéd modellt” honosította volna meg Magyarországon. Ezt a tervezetet Harrach Péter, az Orbán-kormány volt szociális minisztere, a helyi Fidesz-KDNP jelölt, Tarnai Richárd főnöke nyújtotta be a Parlamentnek (T/3994).
Nézzük végig, mit is tartalmazott a tervezet:
"A Javaslat szerint a nyugdíjbiztosítási ellátásokat alapvetően a biztosított nyugdíjbiztosítási számlájának egyenlege, vagyis a biztosított által megfizetett nyugdíjbiztosítási járulék összege határozza meg . "
"2.§ (3) Az öregségi nyugdíj és a hozzátartozói nyugellátás összegét a biztosított által megfizetett nyugdíjbiztosítási járulék összege határozza meg."
Ebben a javaslatban nincs egy szó sem mostani rendszerben elérhető méltányossági emelésről, vagy nyugdíjkorrekcióról. Vagyis, hiába kerül valaki önhibáján kívül bajba, és állapítanak meg neki irreálisan alacsony nyugdíjat, a javaslat nem biztosít neki teret méltányossági emelésre.
A javaslat a nyugdíj összegét is merőben új módon állapítaná meg:
"9. § (1) Az öregségi nyugdíj éves összege egyenlő az ellátásra jogosult nyugdíjbiztosítási számlájának az öregségi nyugdíjra való jogosultság megállapítása iránti kérelem benyújtásának időpontjára megállapított egyenlege alapján a I . számú mellékletben meghatározottak szerint megállapított összeggel."
Mit is tartalmaz ez a melléklet?
„2. Az ellátásra jogosult nyugdíjbiztosítási számlájának az I . pont szerint megállapított egyenlegét az öregségi nyugdíj éves összegének megállapítása érdekében a nyugdíjbiztosítási hatóság elosztja az ellátásra jogosult életkorával számolt várható hátralévő élettartama években (egy tizedesjegyre kerekítve) megállapított hosszával.”
Magyarra lefordítva: Amennyi járulékot a nyugdíjba vonulásig befizetett az ember, azt elosztják annyi évvel, amennyit az illető még várhatóan élni fog. Így akkor kaphat valaki magasabb nyugdíjat, ha előreláthatóan csak rövid ideig fog élni. A hosszú élet így egyenlő lenne az alacson nyugdíjjal.
De hány éves kortól is járna az alapnyugdíj?
"28.§ (4)Az öregségi alapnyugdíjra jogosító életkor a 4. számú mellékletben meghatározottak szerint a Társadalombiztosítási Tanács rendeletében megállapított életkor."
Mi is szerepel a 4. számú mellékletben?
„1. Az öregségi alapnyugdíjra jogosító életkor e törvény hatálybalépésének napján a betöltött hetvenedik életév . ”
Azaz, ha valaki nem tudott összegyűjteni annyi pénzt a nyugdíjszámláján, amennyit a Fidesz-KDNP meghatároz, akkor legkorábban csak 70. életéve betöltése után számíthat az államra. De ezt még le is tagadják:
„szóba sem került az, hogy a Fidesz 70 éves korra akarná kitolni a nyugdíjkorhatárt”
2010. január 12. Iván László, a Fidesz nyugdíjas tagozatának elnöke
Most nézzük meg, mennyi lenne az az alamizsna amivel Harrach Péterék kiszúrnák 70 év felett a nyugdíjasok szemét?
„1. Az öregségi alapnyugdíj legkisebb összege nem lehet alacsonyabb, mint a minimálbér havi összegének 25 százaléka .”
Ez azt jelentené, hogy a mindenkori minimálbér 25 százalékát kapná alapnyugdíjként, ami most 18 375 forint lenne.
Mi erről Tarnai Richárd véleménye? Egyet ért főnökével? Vagy talán Ő is részt vett a javaslat kidolgozásában?
Most nézzük milyen vélemények hangoztak el a szakértőktől a Fidesz-KDNP javaslatával kapcsolatban:
„Ha az eddigi egyéni befizetések alapján hozzuk létre az egyéni számlákat, és ebből számolunk biztosításmatematikai alapon már 2013-tól ellátást, akkor a nyugdíjak színvonala körülbelül a harmadára csökkenne átlagosan, persze jelentős egyéni szóródással. Az öregségi nyugdíj legkorábban 62 éves korban, az alapnyugdíj legkorábban 70 éves korban lenne megszerezhető”
Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak 10-20%-kal alacsonyabbak lennének a mainál!
„Azért megalapozatlan, mert egy olyan nyugdíjformulát favorizál, amely nincs kibontva, hogy mit jelent a leendő nyugdíjasnak, amikor nyugdíjba megy, akkor a terheket, a problémákat ez az NDC rendszer (...) ráterheli a leendő nyugdíjasra azokat a problémákat, ami akkor, mint demográfia vagy egyéb szempontból előjönnek”
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
Ezek után jogosan várja el minden kispesti választó, hogy Tarnai Richárd adjon számot arról, hogy volt-e valamilyen köze a 2007-es anyag összeállításához. Illetve, hogy egyet ért-e az abban foglaltakkal.
